Komposztálás

 

A kerti és egyes konyhai hulladéknak tökéletes helye van a komposztban

Komposztálás lépésről-lépésre

  • Az első feladat, hogy beszerzel egy olyan jól zárható edényt a lakásban, amelybe a konyhai szerves hulladékok kerülnek. Vigyázz, hogy állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele, csakis a kukába! A komposztodba kerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tedd bele.
  • A kertben válassz ki egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet, és ide telepítsd a komposztálót.
  • Meg kell vásárolnod vagy el kell készítened a komposztálót. Ennek a legfontosabb feladata, hogy egyben tartsa a halmot, de szellőznie is kell, ezért fontos, hogy lyukacsos legyen az oldala. A legegyszerűbb megoldás, ha leversz négy cölöpöt és kifeszítesz köré egy dróthálót. Pár raklap is kitűnő a feladat elvégzésére.
  • Nyugodtan tedd bele a fűnyírás során keletkezett hulladékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket. A száraz gyomok és a fűrészpor is belekerülhet, a tetejét pedig zárd le földdel.

 

  • A komposztod akár már három hónap alatt is tökéletes lehet, de lehet, hogy egy egész évet kell rá várnod. Ez csakis rajtad múlik. A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapod meg a várva várt, jó minőségű termőföldet. A környezetünket mentesítjük ezzel a szállítási gyűjtésből származó környezeti károktól.
  • A komposzt úgy keletkezik, hogy a talajban található organizmusok lebontják a hulladékot. Minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. Ha nem győzöd kivárni, a gazdaboltokban beszerezhetsz komposzt gyorsítókat. Ezek nem mások, mint több milliárd organizmust tartalmazó porok, granulátumok, melyek besegítenek a már a komposztban lévőknek.
  • A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudod ellenőrizni, hogy jó úton jársz-e. Figyelned kell a szagára is, a hiedelmekkel szemben ugyanis a jó komposzt nem büdös! Ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverned. Szintén nem kedvez neki, ha a konyhai hulladék már levet eresztve kerül bele. Ha a komposzt száraz, öntözd meg, ha pedig túlságosan nedves, keverj hozzá száraz hulladékot.
  • Ha nincs kerted, akkor sem kell lemondanod a komposztálás okozta örömökről. Szerezz be egy kis méretű házi komposztálót, dobálj bele minden szerves, növényi eredetű háztartási hulladékot, majd amikor már folyékonnyá vált, higítsd vízzel. A növényeid egészen biztosan hálásak lesznek ezért a fantasztikus locsolóvízért!